------------- Minden lovas klubja

Szeretettel köszöntelek a ------------- Minden lovas klubja közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 611 fő
  • Képek - 339 db
  • Videók - 26 db
  • Blogbejegyzések - 65 db
  • Fórumtémák - 6 db
  • Linkek - 24 db

Üdvözlettel,

------------- Minden lovas klubja vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a ------------- Minden lovas klubja közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 611 fő
  • Képek - 339 db
  • Videók - 26 db
  • Blogbejegyzések - 65 db
  • Fórumtémák - 6 db
  • Linkek - 24 db

Üdvözlettel,

------------- Minden lovas klubja vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a ------------- Minden lovas klubja közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 611 fő
  • Képek - 339 db
  • Videók - 26 db
  • Blogbejegyzések - 65 db
  • Fórumtémák - 6 db
  • Linkek - 24 db

Üdvözlettel,

------------- Minden lovas klubja vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a ------------- Minden lovas klubja közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 611 fő
  • Képek - 339 db
  • Videók - 26 db
  • Blogbejegyzések - 65 db
  • Fórumtémák - 6 db
  • Linkek - 24 db

Üdvözlettel,

------------- Minden lovas klubja vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

  •  

Vezetőváltás

N_noclubleader

Ennek a közösségnek jelenleg nincs vezetője, de minden tartalom, funkció továbbra is elérhető.

LEHETŐSÉGED VAN EGY JOBB ÉLETRE!

                                                               SZIA!               Végre egy valóban komoly online lehetőség! Eleged van a hangzatos ígéretekből, és az átmeneti ...

Régebbi hírek

http://www.youtube.com/user/mise118?feature=watch Lovas képek.

Kis odafigyeléssel életek menthetők... Cicák, madarak, kutyák, lovak, birkák, kecskék baraomfiak, és valamennyi állat több gondoskodást igényel a hidegben.  

Ezen a blogbejegyzésen kívül még 26 videót, 339 képet, 46 blogbejegyzést találsz a közösségben. Jó böngészést!

Fórumtémák

Szia! Érdekelne a nyereg meg van-e még?

Hol lovagolsz?

horváth bogi üzente 2 éve

hadak úrtja lovas sportegyesület röviden póni tanya

Gondok

horváth bogi üzente 2 éve

1.-nek mi az hogy pullozik? XD

Egyedi szép lovas bőrkép eladó! 54*45cm

N_noprofileimg_male_71

Nagy Zoltán

Csatlakozott: 8 hónapja

N_noprofileimg_female_71

Béress Krisztina

Csatlakozott: 1 éve

N_noprofileimg_male_71

Illés Zoltán

Csatlakozott: 1 éve

1736640_8830_tiny

Sakk Matt

Csatlakozott: 2 éve

N_noprofileimg_male_71

Schmauder József

Csatlakozott: 2 éve

1733612_4733_tiny

Sándor Réka

Csatlakozott: 2 éve

Eseménynaptár

2017 Szeptember

H K S C P S V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Military

Militari

Militarynak nevezik a lovassport egyik legszebb és legnehezebb versenyét.Eredetileg a katonalovak összetett háromnapos versenye volt.Ez a versenyág magában foglal minden lóval vérehajtandó feladatot,a díjugratást,díjlovaglást és a tereplovaglást.Így a sportág sportértéke azért is jelentős,mert mindazon tulajdonságokból,amit a melegvérű hátaslótól kívánunk,a ló vizsgát tehet.

Poroszországban a XVIII.században indult fejlődésnek a „Champagne” lovaglás művészete.Az ottani iskolában képzett ló, a mai military lóval azonosítható.A „Champagne” iskola célja olyan lovak képzése,melyek az idomító munka mellett terepbiztosak, s uticéljukat a legrövidebb úton - erejüket takarékosan használva – érik el.A kiképzés, a gyorsaság, fordulékonyság, az engedelmesség és a terepbiztonság elérését célozta. A kor lovassága ilyen tulajdonságokkal rendelkező lovakat igényelt.

A három napos versenyt – mai értelmezéséhez hasonlóan – 1864-ben Dublinban rendezték meg először.Párizsban egy katonai lovasverseny után(1902.) az értékelés alapelveit vitatták és finomították.Ennek eredményeképpen a díjlovaglás kevesebb, míg a díjugratás nagyobb hangsúlyt kapott. A terepverseny továbbra is egyfajta kondíció tesztnek számított.

Az első nemzetközi military versenyt 1905-ben a Belga Királyi Lovasegylet rendezte meg, Military International néven.

1912-ben Stockholmban volt az első „hivatalos” lovasolimpia, amelyen 11 ország képviseltette magát, s a versenyzők kizárólag katonatisztek voltak.Ekkor a military tereprészének távlovaglás jellege volt, kb. 60 km-t kellett 4 óra alatt teljesíteni. Az 5 km-es crossra 15 perc volt előírva. (333 m/perces iram)

1924-ben a párizsi olimpián rendezték az első igazi nagyszabású nemzetközi military versenyt. Az értékelés az 1921-ben alakult FEI által kiadott szabályzat szerint történt. Ebben a sportágban a nők előszőr 1956-ban indultak férfiak között.

Az 1960-as római olimpián az „A” és „C” ügetőszakasz hossza 20 km volt, a dombos és egyenlőtlen versenypálya (steeple) 3600 m, a cross 8100 m, amit akkor még egy kb. 2 km-es járógalopp követett. Összesen 34,6 km volt a táv.

Az olimpiai feltételek előszőr 1984-ben Los Angelesben változtak.Itt még kb. 16 km-es ügetőszakaszok voltak, 220 m/perces iramban. A versenypálya 3105 m, és a cross 7410 m. Ez 26,5 km,negyedével kevesebb a rómainál.

A ló

 

 <a%20href=A ló háziasítása kb. 5000 évvel ezelõtt kezdõdött, a Távol-Keleten.
Kezdetben a primitív törzsek azért követték a vadlovak csapatait, hogy levadásszák õket húsukért. A fiatal lovak, akiket befogtak, és akiknek istállót készítettek, fokozatosan hozzászoktak az ember közelségéhez. A nomád lótartók rájöttek, hogy a lovak nem csak táplálék szempontjából értékes állatok, hanem szállításra is alkalmasak. Elkezdték hát málháslovakként használni õket.
A ló, amióta csak az ember közelében él, a legkülönfélébb "munkakörökben" tûnik fel. De egy biztos: minden lónak keményen meg kell dolgoznia a kenyeréért, legyen hátas-vagy versenyló, igásló, stb.
Kezdetben tehát a lovakat csak szállításra használták. A régmúlt korokban a kistestû lovakat fogták be e célra, a nagyobb testûek pedig harci feladatokat láttak el. A lõfegyverek megjelenése a korábbi vértezet feleslegessé válását eredményezte, a ló harci jellege is megváltozott. Ezáltal a nagy testû lovakat más munkákra irányították.
Amikor az ipari forradalom beköszöntött, egyre nagyobb tömegû árut kellett mozgatni, egyre nagyobb távolságra. Kialakultak a hidegvérû fajták, melyek erre a feladatra alkalmasak voltak. A 19. században a lovakat telepeken és bányákban használták anyagmozgatásra. A lovak fontos szerepet játszottak a mezõgazdaságban is. A kistestû lófajtáknak ez túl nehéz feladatnak bizonyult. A 18. században terjedtek el a különbözõ mezõgazdasági eszközök, melyek vontatásához gyorsaság, erõ és bizonyos intelligencia is szükségeltetett, így a hidegvérû fajták hamarosan helyükre találtak a földeken.
Ahogy az utak minõsége a 19. században egyre javult, és a fogatkészítés kifinomultabbá vált, szükség volt olyan lovakra, amelyek elegánsak és gyorsak voltak. Ilyen ló például a hackney.
A vasút, majd a gépjármûvek megjelenésével a lónak mind a szállításban, mind a mezõgazdaságban halványult a jelentõsége. Úgy tûnt, a hidegvérû fajták napjai meg vannak számlálva, de ma egyre többen ismerik fel, hogy kis távolságok esetében a lóvontatás sokkal gazdaságosabb, mint a teherautó

 

Idézetek Monty Roberts-tõl:

 

"A jó tréner meghallja, mit mond neki a ló.
A nagy tréner azt is meghallja, amit csak suttog."

"Ha egy ló el akar távolodni, akkor ne kis távolságra küldd el,
hanem messzire!"

"Tedd könnyûvé számára, hogy helyesen cselekedjen,
És nehezítsd meg a helytelen tetteket!"

"Nem az a nagy tréner, aki rá tudja venni a lovat arra,
hogy megtegyen valamit. A nagy tréner arra veszi rá a lovat,
hogy meg akarja tenni azt a valamit."

"Az erõszak soha nem az áldozat,
hanem az erõszak elkövetõjének érdekeit szolgálja."

"Mindenkinek joga van hibázni."

"Senkinek nincs joga azt mondani neked, hogy ezt meg kell tenned!"

"A lovak is beszélnek… csak oda kell figyelni rájuk!"

"A ló igazi menekülõ állat. Ha a vele való kapcsolat során nyomást
gyakorolnak rá, szinte biztos, hogy inkább a menekülést választja, és nem a harcot."

"A trénernek egy pillanatra sem szabad megfeledkeznie arról,
hogy a ló nem tud rosszat tenni; és hogy a ló összes cselekedete-
különösen a fiatal, indítatlan lóé- minden valószínûség szerint
a tréner tetteinek következménye!"

"A lovak betanítása során a legfontosabb eszköz a kéz, mely a kantárt fogja."

"Odavezethetsz egy lovat a vízhez,
de nem kényszerítheted arra, hogy igyon."

"Odavezethetsz egy embert a tudáshoz,
de nem kényszerítheted arra, hogy gondolkodjon."

Az akadályok
Eleinte egy az egyben a terepen megszokott, nagyméret&udblac;, természetes jelleg&udblac; akadályokat használták, melyek dönt&odblac; többsége rögzített, ezáltal leverhetetlen volt. A mai ugrópályákon felépül&odblac;, sajnos egyre egysíkubbá váló akadálytípusokkal ellentétben domináltak a sövényes és árkos akadályok, minden nagyobb pályának megvolt a maga híres bankje, mélybeugrója és vizesárka. A b&odblac;séges hely hatalmas frontszélesség&udblac; akadályok építését tette lehet&odblac;vé (6-8-10 m). A magassági méretek eleinte 110-120 cm körül mozogtak, de a „meghúzható sövények” elérték a 140 cm-es magasságot is. A k&odblac;fal eleinte valóban k&odblac;b&odblac;l volt, és kés&odblac;bb is csak a teteje kapott faborítást.
Az összetett akadályok sem mutattak rokonságot a maiakhoz, mert a legváltozatosabb elemeket építették egymás után a kor „pályaépít&odblac;i”. Nem volt ritka a ma már nem alkalmazott négyes ugrás sem.
Vonalvezetés és távolságok
El&odblac;bbir&odblac;l a mai értelemben nem igazán beszélhetünk. A lehet&odblac; legegyszer&udblac;bb útvonalon kellett eljutni egyik akadálytól a másikig. Nem voltak „távolságfeladatok” és egy maximum két kézváltással le lehetett lovagolni a pályát. A távolságok többsége a mostani követelményeket tekintve bátran nevezhet&odblac; életveszélyesnek. Az egy és kétvágtás kombinációkban 7–12 m-ig minden el&odblac;fordult iramra, talajra, akadályméretre és jellegre tekintet nélkül. nA kor néhány gondolkodó és lovát alaposan és jól kiképz&odblac; lovasát leszámítva a hangsúly a bátorságon és elszántságon volt. A lovak szempontjából a szív és az ugrókapacitás volt els&odblac;sorban próbára téve. Hogy teljesebb legyen e rövid ismertet&odblac; meg kell említenem néhány fontos eseményt a kezdeti id&odblac;kb&odblac;l:
- 1864 Royal Dublin Horse Show – az els&odblac; hivatalos díjugratóverseny
- 1900 Párizs – Az els&odblac; olimpia, ahol lovassport, (így a díjugratás is) része a versenyeknek.
- 1902 Torinó, – Nemzetközi ugróverseny 90 indulóval, olasz sikerekkel
- 1921 Lausanne – Pierre de Coubertin a NOB akkori elnöke, Svédország és Franciaország kezdeményezésére a sportág szabályait kidolgozandó ülésen megalakult a Nemzetközi Lovas Szövetség (FEI)
- 1924 megalakul a Magyar Lovassport Egyesületek Országos Szövetsége (MLEOSZ)
- 1926 a Magyar Olimpiai Lovasbizottság megalakukása
- 1927 az FEI Magyarországot is felveszi tagjai sorába
- 1930 az 1922-ben Budapesten létrehozott Lovagló– és hajtótanárképz&odblac; iskola Örkénytáborba költözik
- 1936 Berlin – Platthy József Sell&odblac;vel máig is egyetlen olimpiai érmünket szerezi díjugratásban (bronz)

Mit lát a ló?

A ló látása nem különbözik más síkvidéki legelõ prédaállatok, például az antilop látásától. E fajoknak a lehetõ legszélesebb területet kell átlátniuk, hogy a leselkedõ veszélyeket gyakorlatilag minden irányból észlelhessék.
A szemek a fej két oldalán helyezkednek el, és nem elõrenéznek. Természetes környezetben a fûevõk mintegy napi 16 órát töltenek lehajtott fejjel legelészve. Ez a testhelyzet lehetõvé teszi, hogy a fej kis fordításával beláthassák az egész terepet.
Legelés közben akadályt csupán a négy vékony láb jelent, de egyébként a "látóberendezés" megfelelõen ki tudja szûrni a veszélyeket. Ez a fõ magyarázata a magas túlélési aránynak, de rámutat arra is, hogy miért nem lehet észrevétlenül megközelíteni egy legelészõ lovat.
Nagyon fontos tudomásul venni, hogy a biztonságérzet és a jó közérzet eléréséhez nélkülözhetetlen tiszta látás feltételezi a fej és a nyak szabad mozgását is. Ha a lovas szárral, vagy esetleg martingállal korlátozza a fejmozgást, lényegében részlegesen megvakítja a lovat. Ez az oka annak, hogy a ló néha kimondottan harcol a fejéért.
A fej és a nyak szabad mozgása különösen fontos gyors mozgás vagy ugrás közben, mivel ekkor tisztán KELL látnia, hogy képes legyen helyesen megítélni a talaj alakulását és az akadály nagyságát.

Színlátás
Régi hiedelem, hogy a ló színvak. Bebizonyosodott azonban, hogy szemükben az emberéhez hasonló színérzékeny sejtek vannak. Úgy tûnik, hogy leginkább a sárgát, a narancssárgát és a pirosat látják, de meg tudják különböztetni a zöldet is, viszont a kékkel és az ibolyával már problémáik vannak.

A ló hallása
A lovak hallása rendkívül kifinomult, sokkal jobb, mint az embereké: mélyebb és magasabb hangokat is képes érzékelni.
Az embernél hamarabb és nagyobb távolságról meghallja más lovak hívójelét, autók hangját, stb. Szabadon tartott lovak hamar és messzirõl felismerik gazdájuk autójának hangját és társítják egy bizonyos személy feltûnésével.

347945_861460903_big

LEHETŐSÉGED VAN EGY JOBB ÉLETRE!

Lakatos Tibor

                                                               SZIA! ...

4 éve, Szólj hozzá

336956_540941790_big

BÚÉK!

Lovas Éva

Kányádi Sándor: Csendes pohárköszöntő újév reggelén Nem kívánok senkinek se különösebben nagy dolgot. Mindenki, ...

4 éve, Szólj hozzá

328281_129026010_big

GONDOLJATOK RÁ...

Lovas Éva

Kis odafigyeléssel életek menthetők... Cicák, madarak, kutyák, lovak, birkák, kecskék baraomfiak, és valamennyi állat több ...

4 éve, Szólj hozzá

317826_564719048_big

HUMOR

Lovas Éva

4 éve, 1 hozzászólás

Lovas chat rádió

Szabo Levente

Get your own Chat Box!

5 éve, Szólj hozzá

307214_782475427_big

ÉRDEMES ELMENNI

Lovas Éva

5 éve, Szólj hozzá

Mini póni és a rózsaszín labda

. Háziállat Magazin

Mihez kezd a mindössze négy hónapos, aprócska póni az óriási rózsaszín labdával? Nézd meg a videót!  

7 éve, Szólj hozzá

BÚÉK!

Lovas Éva

Kányádi Sándor: Csendes pohárköszöntő újév reggelén Nem kívánok senkinek se különösebben nagy dolgot. Mindenki, ...

4 éve, Szólj hozzá

A muraközi ló regenerálása az Őrségi Nemzeti Parkban 1.

Lovas Éva

A muraközi ló típusának fenntartása mellett elkötelezett szakemberek hatására, a magyar természetvédelem génmegőrzésben betöltött ...

5 éve, Szólj hozzá

Ismertető - A HIDEGVÉRŰ LÓ 2.

Lovas Éva

Külleme A magyar hidegvérű középnagy fajta, mély mellkasú, dongás, minden testtájában gazdagon izmolt. Szilárd csontozatú, ...

6 éve, Szólj hozzá

A legfontosabb lóápolási eszközök és használatuk

Lovas Éva

A szalmacsutak készítése és használata egyszerű. Lehetőleg hosszú szálú alomszalmából (a törekké aprított szalma...

6 éve, Szólj hozzá

LEHETŐSÉGED VAN EGY JOBB ÉLETRE!

Lakatos Tibor

                                                               SZIA! ...

4 éve, Szólj hozzá

Klikelj és olvass...olvasd !

Dijugratás

A régmúlt
Az els&odblac; történelemi források, a lovaglás tanítására vonatkozóan atheni Simon nevét említik el&odblac;ször az i.e. IV. sz.-ban. A munkáját magas szinten végz&odblac; mester nagy hatással volt Szókratész tanítványára, Xenophónra, (i.e. 370.) akinek jó néhány megállapítása mind a mai napig helytállónak bizonyul. A lovasm&udblac;vészetr&odblac;l („Peri Hippikes”) és az Egy lovasvezér kötelességei („Hipparchikos”) cím&udblac; m&udblac;veiben leírtak képezik a mai lovas– és ló– kiképzés &odblac;si alapjait. A következ&odblac;kben oldalakon át lehetne sorolni azon híres lovaglótanárok nevét, akik évszázadokon át formálták
(hol jó, hol rossz irányba) a lovasok tudását és a lovak kiképzését, de ezek els&odblac;sorban az idomításra vonatkozó törekvések voltak. Ma már jól tudjuk, hogy szakszer&udblac; alapkiképzés, idomítás nélkül nincs eredményes és magasszint&udblac; ugratás, de a múltban hol a harc, hol pedig a parádé motiválta inkább e tevékenységet. Az ugratás, mint képzési cél csak, a XIX. sz. végén jelent meg el&odblac;ször.
A kezdet
A díjugratás &odblac;seként a falka utáni vadászatokat tekinthetjük, ahol is a lovasok árkon-bokron át üldözték a vadat. Nem igazán válogattak, átgázoltak, átugrattak minden el&odblac;ttük felbukkanó akadályon, hogy dics&odblac;séghez, s a fogadások révén sokszor nem kevés pénzhez jussanak. Az els&odblac; ilyen futtatási emlék 1752-b&odblac;l származik. Az akadályversennyé formálódás els&odblac; jele pedig 1830-ból való, amikor az els&odblac; „hivatalos” verseny került megrendezésre természetes akadályokon. A birtokokat elválasztó k&odblac;falak, kerítések, árkok, emelked&odblac;k és lejt&odblac;k nehezítették a lovasok dolgát. Az els&odblac; mesterségesen kialakított akadálypálya Liverpoolban (Aintree) épült fel 1836-ban. A 7200 m hosszú, 31 akadállyal nehezített pályán ma is futják a Grand National Steeple-Chase nev&udblac; versenyt.
A klasszikus értelemben vett díjugratástól még elég messze álló versenyen igen méretes sövényeket, árkokat kell leküzdenie a lovasoknak és lovaiknak. Az viszont tény, hogy a síkversenyekt&odblac;l eltér&odblac;en a legjobb lovaknak itt komoly ugróképességr&odblac;l is számot kell adniuk, és a lovasok, ha kezdetlegesen is, de ki kellett, hogy alakítsanak egy ülésformát, egy „stílust”, amivel lovaik mozgását (jól-rosszul) a leveg&odblac;ben követik.
A bravúrok kora
Mint fentebb is olvasható, a sporttá válás el&odblac;tti id&odblac;kben is ugrattak a lovakkal, de az akadályversenyek kivételével nem szabályozott keretek között, hanem inkább virtusból, szórakozásból. Bátor, vakmer&odblac; lovasok „versenyeztek” egymással azon, hogy kinek a lova ugrik magasabbra, távolabbra. A tét itt is a dics&odblac;ség és a fogadások díja volt.
A mi Sándor Móricunk (hogy talán a leghírhedtebb lovast említsem) több száz bravúrja közül jó néhány f&udblac;z&odblac;dik ugratáshoz. Az 1805-ben született gróf 16 éves korában, els&odblac; lovaglásai alkalmával sz&odblac;rén ülve, többször is átugratta a reszket&odblac; szolgák által kézben tartott kocsirudat. Legmagasabb akadályként egy 2 méteres kerítésen, leghosszabként pedig a 630 cm széles bajnai árkon ugratott át. Kevésbé sport, mint inkább bravúrlovas volt. Egyetlen komoly sportértékkel bíró sikere egy pardubicei akadályversenyben elért gy&odblac;zelem volt. Az 1878-ban elhunyt, „Ördöglovas” szoros barátságban volt Széchenyivel és Wesselényivel. Halálakor egész könyvtárát az Országos Széchenyi Könyvtárnak ajándékozta.
A stílus kialakulása
A kor idomítási elveit követve (saumuri iskola – Franciaország) a bécsi lovaglótanár-képz&odblac; arra tanította a leend&odblac; lovaglótanárokat, hogy ugratáskor hátrad&odblac;lt fels&odblac;testtel, mereven el&odblac;renyújtott lábakkal üljenek, a ló fejét pedig emeljék fel. Magyarán a lovas a lovat igazította a saját (el&odblac;írt) testtartásához. A magas kézt&odblac;l és a leveg&odblac;ben ló hátára nehezed&odblac; súlytól a ló beejtette a hátát, elüls&odblac; lábát nem tudta kell&odblac;képpen felhúzni, a hátsó lábait pedig nem tudta eléggé magasra és hátra kinyitni. Az ugrások laposak voltak, és sokszor veszélyesek is, tekintve, hogy ekkor az akadályok dönt&odblac; többsége még nem verhet&odblac; elemekb&odblac;l állt.
Ezen gondolkodott el Kégl Károly, a keszthelyi mez&odblac;gazdasági intézet lovaglómestere, mikor megírta az „Újítások a lovas magatartásához az ugratásnál” cím&udblac; m&udblac;vét. Hasonló gondolatokat feszegetett Széchenyi Dénes 1871-ben megjelent munkája, az „Eszmék a lovaglás és kocsizás köréb&odblac;l”. Mindketten, korukat jóval megel&odblac;zve, a fels&odblac;testtel való velemenést (könnyítést) tartották a helyes útnak az ugratás során. A sors fintora, hogy a merev elveket valló lovaglótanár-képz&odblac; iskola oktatói nem figyeltek fel új utakat keres&odblac; honfitársaik szavára, és csak a sorozatos kudarcok hatására, az 1920-as évek végén kezdtek hozzá a stílusváltáshoz.
Nem úgy az olasz iskola, ahonnan végül is a példát vették.
Az 1823-ban Pinerolóban létrehozott intézmény egyik hallgatója Frederico Caprilli 1890-t&odblac;l kezd&odblac;d&odblac;en bevezette a két magyar által jóval korábban leírt, forradalmian új ugróstílus oktatását. (Sipeki Balás Ervin bizonyította, hogy Széchenyi munkája szolgált alapul Caprilli módszeréhez.)
Az olasz kapitány korábban felfigyelt egy amerikai zsokéra (Ted Solan), aki, ellentétben a többiekkel, rövid kengyelben, el&odblac;red&odblac;lt fels&odblac;testtel és a száj irányába mozduló kézzel lovagolt, vagyis lovának hát– és nyakszabadságot adott.
Látva a ló mozgásának és teljesítményének javulását, átültette mindezt az ugratáskor végzend&odblac; mozdulatsorba. A lovak elkezdtek hátból ugrani, dinamikusabb és magasabb lett az els&odblac; lábak mozgásának íve, a hátsó lábak magasra és hátra nyitottabbakká váltak. A ló meghúzta a hátát, s ezáltal kialakult az ugratásnál oly kívánatos kerek fels&odblac;vonal (bascule – basculer – basküle).
Az új stílus szinte „azonnal” mérhet&odblac; teljesítményváltozást eredményezett méretben, mennyiségben és eredményességben egyaránt.
Az addigi 120 cm körüli pályák 140 cm magasak lettek, és az állványon rendezett magasugrató versenyek csúcsai soha nem látott magasságokba értek. (1906 - 2,35 m / 1912 – 2,36 m / 1933 – 2,38 m / 1938 – 2,44 m 1949 – 2,47 m), ami a máig is érvényben lév&odblac;, magasugrató állványon elért világcsúcs. Alberto Larraguibel Morales kapitány (Chile) ugrotta át egy Huaso nev&udblac; angol telivérrel 1949-ben.
A kor pályái
A korábban említett vadászlovaglások ötletszer&udblac; és gyakran „vég nélküli” pályái jószerivel csak a lovasoknak nyújtottak élményt, a hozzátartozók és fogadók csak pillanatokat kaphattak el a nem mindennapi látványból. A közönség kiszolgálása és nem kevésbé a bevétel növelése érdekében célszer&udblac;nek látszott egy behatárolt és áttekinthet&odblac;bb helyre áttenni a versenyek színhelyeit. Az akadályversenyeket már ily módon rendezték és rendezik ma is. Az ugróversenyek is ebbe a közegbe születtek bele. A mai komplex pályákkal szemben hatalmas bekerített vásárterek, stadionok adtak otthont a versenyeknek. A méretb&odblac;l következ&odblac;en a pályák jóval hosszabbak voltak, a mai derbi hosszát (min.1000 m) közelítették, s ennek megfelel&odblac;en a lovak 2-3 percet is galoppoztak a pályán. A nevesebbek: Bécs, Dortmund, Genf, San Remo, Salzburg, Luzern, Aahen.

Ez történt a közösségben:

Szabo Levente írta 3 hete itt:

mizus

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu